Bárki csinál weboldalt
Decemberben meglett a vállalkozás, és tudtam, mivel kezdek: weboldalakat építek. Azt tanultam meg a leggyorsabban, és kézzelfoghatónak tűnt. Pár hét alatt kiderült, hogy nem ez lesz. Nem azért, mert nem ment. Azért, mert nem volt benne semmi, amit csak én tudok.
Az első hetek tényleg jól mentek
Esténként építettem, éjjel tanultam, reggel mentem dolgozni. Működött. Egy weboldal két-három hét alatt összeállt, és a végén ott volt valami, amit meg tudtam mutatni. Ez egyedül, este tízkor, a nappaliban nem kevés.
Aztán jött az árazás, és ott dőlt el minden.
Bárki csinál weboldalt
Facebookon láttam meg, mi az ár. Valaki 30 ezerért hirdeti a weboldalt, valaki 60-ért. Leültem, és kiszámoltam. Ha rendesen megcsinálom, nem sablonból és nem úgy, hogy mindent az AI-ra bízom, az 30 óra munka. Hatvanezer forint harminc órára kétezer forintos órabér.
Tudom, hogy valahol el kell kezdeni. Én is valahol kezdtem. De ezt sehogy nem tudtam kiszámolni úgy, hogy annak az embernek megérje.
Az ügyfél viszont ebből annyit lát, hogy az egyik 60 ezer, a másik több. Kívülről nem látszik a különbség, mert egy weboldal egy weboldal. Ez nem az ügyfél hibája. Ha két dolog egyformán néz ki, az olcsóbbat választja, és igaza van.
A baj az volt, hogy én sem tudtam megmondani, mitől más az enyém. Mert nem is volt más.
Amit az AI mutatott meg
Közben ugyanazokon az estéken mást is elkezdtem próbálgatni. Automatizációval kezdtem. Vettem egy szervert, felraktam rá egy n8n-t, ami egy automatizmusokat működtető program, és ott kezdtem tanulni.
Az első dolgok nagyon bonyolultnak tűntek, mert azt se tudtam, hol kezdjem. Egy honlap-űrlap kitöltéséről ment ki email-értesítés, azt hiszem, ilyennel kezdtem. Aztán egy ügyfél-minősítő, ami pontozta a beérkező érdeklődőket. Utána jött a chatbot, majd egyre több összekötés más programokkal, a könnyebbektől a nehezebbekig, képgenerálás és hasonlók.
Az fogott meg benne, hogy sokat tudtam tőle tanulni, vagy legalábbis az alapokat sokkal könnyebben megértettem. Folyamatokat tudtam építeni, amik maguktól futnak, adatot mozgatnak, döntést készítenek elő.
Azt viszont elég hamar megtanultam, hogy az AI magában nem ad rendszert. Ügyfél és valódi folyamat nélkül azt teszi eléd, amit látni szeretnél: egy szép felületet, ami nincs összekötve semmivel, és nincs mögötte logika. Hogy mi mihez kapcsolódik, mi miből következik, hol kell döntést hozni, az maradt az én dolgom. Az AI abban segít, hogy amit kitalálok, azt meg is tudom építeni.
A weboldallal azt adtam el, amit bárki. Itt viszont azt, amit kevesen.
És mégsem ez lett
Csakhogy hónapok után sem éreztem, hogy ezt akarom hosszú távon csinálni. Az automatizáció önmagában nem elég megfogható. Megírsz valamit, lefut, működik, és nem marad utána semmi, amibe bele lehet lépni. Nincs felület, nincs hely, ahol ott van minden egy csomóban. Az ügyfél annyit lát belőle, hogy jött egy email.
Itt futottam bele a Supabase-be is, egy adatbázisba, amiben az adatokat kezdtem tárolni. Akkor még nem tudtam, mekkora szerepe lesz.
A műhely, amit magammal hoztam
És akkor állt össze, mi hiányzik.
Minőségellenőrként kezdtem, végigjártam a fokokat, a tervezésben fejeztem be. Ott mi magunk raktuk össze a makrókat és a szkripteket, hogy ne emberi kéz csinálja azt, amit nem kell. Láttam a műhelyt, a logisztikát, és azt, hogy hol akad el egy munka a valóságban, nem a papíron.
Ez addig csak egy múlt volt mögöttem. Most hirtelen a legértékesebb dolgom lett. Mert egy gyártó vállalkozás folyamatát megérteni nem programozói feladat. Ahhoz ott kell lenni a műhelyben, és nekem ott volt a kezemben.
Innen már nem volt kérdés
A kettőt egymás mellé téve egyszerű lett a döntés. Weboldalból bárki csinál olcsóbbat. Rendszert építeni annak, aki érti a gyártást, a logisztikát és az ajánlattól a szállításig tartó utat, abból kevesen csinálnak.
Nem dobtam el a weboldalt. Ma is megcsinálom, ha egy ügyfélnek kell, mert az a kirakat, és néha azzal kezdődik a beszélgetés. De nem az a termék.
Amit ebből a részből vinnék
Ha olyat csinálsz, amit bárki, akkor az ár dönt, és az árban mindig van nálad olcsóbb. Ez ellen nem lehet szorgalommal védekezni.
A minőséget viszont megfizetik, ezt azóta is látom. Csak nehéz eljutni odáig, hogy olyan szintet és olyan ügyfélkört érj el, ahol ez már számít. Főleg most, amikor bárki összerak pár nap alatt valamit, ami elsőre jól néz ki.
Nem az a kérdés, mit tudsz megcsinálni. Az a kérdés, mit tudsz te másképp, mint aki melletted ül. Nekem ott volt a kezemben az a sok év a műhelyben, és majdnem elfelejtettem, hogy az ér valamit. Ha most egy ötleten gondolkodsz, ezt kérdezd meg magadtól először: mi az, amit te hozol, és más nem tud utánad csinálni.
A következő részben az jön, amivel ezután kezdtem kísérletezni: az adatbázis, és ami lassan felépült rá.
Ha a saját vállalkozásodban ismerős, amit a káoszról írok, beszéljünk.
Töltsd ki az igényfelmérőt, és egy 30 perces beszélgetésen végigmegyünk rajta, nálatok hol folyik el az idő. Nem prezentáció: a te folyamataidról beszélünk.